Kereszténység, társadalom, filozófia

A modernizmus érték- és identitásválsága lényegében egy olyan hiányként értelmezhető egzisztenciális állapot, amely a személyiséget a reménytelenség és illúziótlanság passzív megismerésére kárhoztatja, de ugyanakkor egy rejtett lehetőségpotenciál fényében, az illúziókkal való végleges leszámolást is lehetetlenné teszi. A rendhez szokott értelem az ember magára maradottságát tragikumként, a kartéziánus gondolkodás csődjét pedig „világhiány”-ként, egyfajta egzisztenciális válságként éli meg. A tanulmány célja, hogy bemutassa az Isten-fogalom és a vallásosság különböző aspektusait a felvilágosodás utáni gondolkodás nézőpontjából a 18. századtól a 21. századig. Felvázolja a modern racionalista gondolkodás és az idealista filozófiában megjelenő szakrális fogalmak alakulását, ezek kapcsolatát a vallásosság hagyományos formáival, valamint nyomon követi a főbb filozófiai, teológiai és költői irányzatokat és hatásukat Immanuel Kant filozófiájától napjainkig. A tanulmány célja, hogy a felvilágosodás utáni gondolkodás, vagyis a 18. századtól a 21. századig terjedő időszak szemszögéből bemutassa az Isten-fogalom és a vallásosság különböző arcait. Áttekinti a modern racionalista gondolkodás és az idealista filozófiában megjelenő szakrális fogalmak alakulását, ezek kapcsolatát a vallásosság hagyományos formáival, továbbá végigkíséri a legfontosabb filozófiai, teológiai és költői irányzatokat, valamint azok hatását Immanuel Kant filozófiájától egészen napjainkig.