Alkalmazható-e a gender mainstreaming a városfejlesztésre? Bécs és Barcelona példája

A tanulmány a gender mainstreaming alkalmazásának lehetőségeit és kihívásait vizsgálja a városfejlesztés területén. Teszi ezt Sylvia Walby kérdései mentén, melyeket 2005-ös publikációjában vetett fel azzal a céllal, hogy feltárja a gender mainstreaming elmélete és gyakorlata közötti feszültségeket, és rámutasson a gyakorlatba ültetést övező dilemmákra. Jelen tanulmány ebbe az elméleti keretbe ágyazva vizsgálja a városfejlesztés vonatkozásában a „gender” és a „mainstream” közti alapvető feszültséget, a vízió és az ahhoz vezető fejlesztési stratégia viszonyát, a szakértelem és a demokratikus részvétel kapcsolatát, valamint azt, hogy a folyamat a meglévő struktúrák átalakítására (transzformáció) vagy az azokba való beilleszkedésre törekszik-e. Ezen túl arra is rávilágít, hogyan viszonyulnak a nemi egyenlőtlenségek más, például osztályalapú különbségekhez. A bemutatott példák, Bécs és Barcelona esettanulmányai több esetben éppen ezeket az elméleti feszültségeket illusztrálják a gyakorlatban. Mindkét város a gender mainstreaming gyakorlata intézményesített formában működik a helyi önkormányzaton belül, melynek hagyománya Bécsben az 1990-es évekig vezet vissza, míg Barcelonában a 2010-es években váltak az önkormányzati stratégia részévé. Munkám az elméleti háttér és gyakorlati példák bemutatásán túl amellett érvel, hogy a gender mainstreaming csak akkor lehet valóban transzformatív, ha a nemi hierarchiák lebontására törekszik, és a térbeli beavatkozásokat újraelosztó politikákkal kapcsolja össze. Enélkül a pozitív hatásokból csak a kiváltságosok részesülnek.