A szociális infrastruktúra megjelenítése kortárs irodalmi alkotásokban – egy interdiszciplináris fogalom új megközelítése

A Klinenberg-féle szociális infrastruktúra koncepciója jelentős figyelmet kapott az akadémiai szférában és azon túl, különösen a jóllét és társadalmi kohézió kontextusában. Habár a szociális infrastruktúrát alkotó, társadalmi kapcsolódásokat elősegítő helyek kétségtelenül fontos szerepet töltenek be, a fogalomnak továbbra sincs egységesen elfogadott definíciója, így elméleti és gyakorlati kutatása is kihívásokba ütközik. Jelen tanulmány célja, hogy egy újszerű megközelítéssel járuljon hozzá a koncepció értelmezéséhez, amely lehetőséget teremt arra, hogy meghaladja a szociális infrastruktúra főbb ellentmondásait (egyetemesség vs. hiperlokalitás, társadalmi vs. infrastrukturális fókusz). Az előre kiválasztott változók mentén kijelölt 12 regényből származó 88 szövegrészlet alapján három olyan visszatérő mintázatot azonosítottam, amelyek a szociális infrastruktúrával összefüggésben univerzálisan megfigyelhetők, függetlenül a kontextustól és földrajzi helyszíntől. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az irodalomföldrajzi megközelítés egyszerre képes figyelembe venni a tér materiális és konstruált természetét, valamint az idő- és térbeli kontextust, így alkalmas olyan komplex fogalmak kutatására, mint a szociális infrastruktúra.